Zirc a Magas-Bakony központja és Magyarország legmagasabban fekvő városa, a Bakonyt átszelő 82-es út mellett. Az évente megrendezett kulturális programok, a város nevezetességei és a Bakony kiránduló helyei számos programot kínálnak az ide látogatóknak.

Zirc történelme

A magyarok már röviddel a honfoglalás után letelepedtek ezen a területen, amely később királyi vadászbirtok volt. Zirc jelentősége akkor nőtt meg, amikor III. Béla király, akinek a felesége francia hercegnő volt, 1182-ben Clairvaux-ból hívott be a ciszterci szerzeteseket, és ugyanolyan kiváltságokat biztosított nekik, mint amelyek őket Franciaországban megillették.

A francia szerzetesek monostort építettek a mai Zircen, de munkájuk később elenyészett. A török időben Zirc is elpusztult, s története a XVIII. század elején kezdődik újra, ismét a ciszterciekkel, akik akkor Poroszországból érkeztek, Heinrichauból. A hajdani települést újraalapították, kétszer is, mivel Heister osztrák tábornok is elpusztította az akkor 13 épületből álló települést, a Rákóczi-szabadságharc idején. Az ismételt újjáépítéskor kolostort,  templomot és 28 házat építettek, később 1814-ben Zirc a rend tartományi székhelye lett.

Zirc városi rangját 1984-ben nyerte vissza, miután fejlődését nagyban elősegítette a közelében elkezdett szénbányászat.

Zirc látnivalók

Zirc leghíresebb nevezetessége a cisztercita apátság műemlék épületegyüttese mely számos kulturális rendezvénynek az otthona. Könyvtár és múzeum is található benne. Az apátság angolkertjéből kialakított botanikus kert az ország legmagasabban fekvő arborétuma, melynek célja a Bakony őshonos növényeinek bemutatása.

Az apátság temploma már 1182-ben is állt (Rákóczi tér 1.). Mai utódja a bazilika minor rangra emelt, kéttornyú barokk templom. A templom tervezője ismeretlen, a freskókat Wagmaister József, a Mária mennybevételét ábrázoló főoltárképet Franz Anton Maulbertsch készítette. A XVIII. században a templomhoz épített szárnyakat Witwer Márton kármelita szerzetes tervezte.

Az apátság épületében a második emeleten tekinthető meg az Országos Széchényi Könyvtár által üzemeltetett Reguly Antal Műemlékkönyvtár kultúrtörténeti kuriózumokat is rejtő, 65.000 kötet könyvet, 10 000 folyóiratot, 70 ősnyomtatványt, több mint 300 antikvát tudhat magáénak, melyek közül sok egyedülálló Magyarországon. A könyvek mellett egyedülálló értéke dúsan faragott berendezése: intarziás asztalát a Bakony több mint 100 fafajtájából faragta készítője.

A volt főapáti lakosztályban lelt otthonra a Bakonyi Természettudományi Múzeum a Bakony hegység növény-, rovar- és madárvilágát, terráriumokkal, akváriumokkal, és diorámákkal bemutató gazdag kiállítása, míg a gazdasági épületben a Mezőgazdasági Gépmúzeumot találjuk.

A Cuha patak szeli át az Apátság angolkertjeként alapított Zirci Arborétumot (Damjanich u. 19.) , mely a 82 főúton nagyon jól ki van táblázva hol kell lekanyarodni. Az arborétum 600 fa- és cserjefaj élőhelye. Ritkaság a 25 m magas 400 éves tölgyfa és a 350 m hosszú, 111 hársfából álló fasor. A bejárat melletti tó és a partot díszítő növényvilág télen-nyáron egyaránt gyönyörű.

A magyarság eredetét kutató tudós életútjáról szóló kiállítást szülőházában, a Reguly Antal Néprajzi Múzeumban (Rákóczi tér 10.) rendezték be. A múzeumban megtekinthető Reguly Antal magyarság kutató, finnugrista nyelvész életútja, tudományos kutatásai, valamint a Bakony népművészetét bemutató állandó kiállítás.

Zirc megközelítése

Budapesttől kb. 120 km. Az M7-es autópályán Székesfehérvárig, onnan a 8-as számú főúton, Veszprémig, majd tovább a 82-es számú főúton Győr irányába.

Zirc távolsága a környező fontosabb településektől

Veszprém 20km
Győr 58km
Balatonfüred 35km
Bakonybél 15km
Pápa 48km

Zirc részei (kerületei): Kardosrét, Akli, Szarvaskút

Forrás:zirc.hu